A mohácsi Busójárást idén 2026. 02.12.-02.17. között tartják. Gondoltuk mi is lerójuk tiszteletünket a busók előtt, vicces festmények és humoros szövegek formájában.

A Busó

Miről ismerszik föl egy átlagos busó?

Már az egyszerűbb busók megjelenése is igencsak jellegzetes vonásokkal bír, hát még a különlegesebb példányoké, de róluk később ejtünk szót.
Kezdjük a vastag bundával, mi többnyire elfedi a busó egész testét. A fehér gatyából alig látszik valami, többnyire a cifra harisnyára húzott bocskor lóg ki a szőrme alól. A bundán olykor öv fut végig, amin marhakolompot szoktak hordani, hogy minden mozdulatukkal ricsajt csapjanak, amit tovább tetézhetnek egy-egy kereplővel.
Azonban nem feltétlenül a hangoskodásra alkalmatos eszközök viselése a legszembetűnőbb vonásuk. Az arcuk kemény, mintha fűzfából faragták volna, ráadásul egyes egyedek állatvérrel szokták pirosra mázolni az ábrázatukat, ami félelmetes hatást kölcsönöz nekik. Kosra vagy juhra emlékeztető szarvuk van. Szájuk vagy vigyorba, vagy vicsorba torzul. Fogazatukat általában közszemlére teszik.

Történelmi kitekintés

Kizárólag egy helyen találkozhatunk busókkal, Mohácson és annak szűk környékén őshonosak. A sokácok (horvátok egyik néprajzi csoportja) is ismerték ezeket a lényeket. A busók a török hódoltság idején vándoroltak a mohácsi lápvidékre. Itt rendezték be az élőhelyüket.

Legendák szólnak azon busókról, akik a Dunán átcsónakázva, rémisztő küllemükkel ijesztették el a törököket a környékről. A mohácsi emberek azóta mély tisztelettel viseltetnek irántuk. Minden évben hat napot szentelnek a szőrös-szarvas humanoidok számára. Kisfarsangtól húshagyókeddig tart az esemény. Farsangvasárnap azonban különleges nap. Ezen a napon kelnek át a Dunán és felvonulnak mohács utcáin, hogy a főtéren meggyújtsanak egy hatalmas máglyát. A gigantikus tüzet körbetáncolják és az érdeklődőkkel dévajkodnak.
Mára ezen lények kuriózummá váltak és 2009-óta az UNESCO szellemi örökségének részét képezik, sőt 2012-től hungarikumnak minősülnek.

A busó pálinka

A busók elengedhetetlen kísérője, és csodafegyvere a busó pálinka. Ezt az elixírt a busók gyakran butykosból kínálják mindenkinek, akit az élet eléjük sodor. Ez a hagyományosan házi készítésű, ám de méregerős ital segíti őket a télűzésben, hovatovább fokozza a mindig vidám hangulatot. Gyakran busóbor mellé fogyasztják, ami bár gyengébb ital, túlfogyasztás esetén hasonlatos tulajdonságokkal bír.
Ha véletlenül szembejönne veled egy busó, és kitüntet a keggyel, hogy feléd nyújtja butykosát, azt illik elfogadni, csakhogy busóval poharazni felér egy kaparós sorsjeggyel. A busók igazi kis kópék, szeretik megtréfálni az embereket, így több forgatókönyv is előfordulhat. Kaphatsz vizet, bort, vagy ha a sors kegyeltje vagy pálinkát tisztán, amennyiben szerencsétlenebbnek születtél ugyanezeket kortyolhatod, csak borssal, sóval, netán chilipaprikával fűszerezve.

A busó pálinka hamar megteszi euforikus hatását. A csoda szérum használatától a hím busók ember nőkkel incselkednek, míg a nőstény busók a férfi nézelődőkkel játszadoznak kajánul. Mókából sót, lisztet, vagy tollat szórnak az arra járó emberekre, esetleg korommal kenik össze mások arcát.
A busó pálinka varázslatos tulajdonságai a bevitt mennyiségtől függnek és számos nemvárt mellékhatása lehet. Fogyasztása mértékkel javasolt.

Egyéb busó típusok

Korábban megismerkedtünk a hím busók kültakarójával, most vegyük kicsit górcső alá az egyéb busótípusokat is.

Szépbusó:

Egyedi fizimiska terén a busóknak nincsen párja, illetve mégis, a szépbusók felvehetik velük a versenyt e téren.
A hím és a nőstény között zongorázni lehet a különbségeket.
A bundás hímekkel ellentétben, a nőstények szőrzete ritkásnak mondható, de még azt is igyekeznek elrejteni a kíváncsi szemek elől réteges és díszes ruhakölteményeik alá, ami esztétikus és titokzatos megjelenést kölcsönöz nekik.
Arcukat minden esetben csipkézett fátyol rejti, emellett szarv sem nő ki a koponyájukból. Hímzett inget, gyönyörűen varrt kötényt és színes szoknyákat viselnek.
A busó hímek látása nem a legjobb, ezt sokan a busópálinka nevű elixír rendszeres fogyasztásának tudják be, míg mások a fűzfaarc hátrányainak tekintik. Amennyiben a szebbik nem nem kísérgetné őket, még a falnak is nekimennének.

Jankele:

Van egy harmadik busótípus, a jankele. Ők a busóvilág hobói, de egyben kiszámíthatatlan fenegyerekek is. Míg a busók félelmetes, a szépbusók pedig elbűvölő küllemükkel varázsolják el a nézőközönséget, addig a jankelék a fesztivál komikus és kaotikus voltáért felelnek. Ők törik az utat a felvonuláson, és a busókhoz közelkóricálókat rendreutasítják. Zsákjuk a legfőbb fegyverük, benne rongyok, fűrészpor és hamu egyvelege található, amivel bárkit megcsapdosnak, akit móresre akarnak tanítani. Saját fejükre is zsákot húznak, vagy ha nem jutnak ilyen előkelő fejfedőhöz, szénnel kenik össze arcukat. Mindemellett gyakran szakadt ruhákban járnak, vagy épp rongyokban. A jankelék sokszor viselik az ellenkező nem öltözékét, ugyanis sokan kedvelik az öregasszony álcát. Többen busómasinákat építenek, a legkülönfélébb guruló járműveket (pl.ördögkerék), így kísérik szőrösebb és szebb társaikat a hosszú menetelés során. A télűzés, a ricsaj és a tréfa nem idegen tőlük, sőt talán a leghangosabbak minden busótípus közül.

A Busójárás

A híres-neves felvonulást farsangvasárnap tartják. A busók számára a Gergely-naptár smafu, ők egy év múlását busójárástól-busójárásig számolják. A busógyerekek jobban várják ezt a napot, mint a karácsonyt.

Jelenleg mintegy 25-27 önálló busócsoport létezik.

Bár a csoportok jó viszonyt ápolnak egymással, mégis zárt kis közösségként tekinthetünk rájuk. Egész évben készülnek erre a napra. Minden csoportosulás saját névvel és egyedi jellemzőkkel rendelkezik, amik akár a megjelenésükben is láthatóak.

Ezen a napon, minden év reggelén átcsónakáznak a Dunán, felelevenítve a törökök elijesztését. Amint partot értek a ladikokkal megkezdődik a zajos felvonulás, egyenesen a belváros felé. A kolompok és a kereplés adják meg az alaphangot.

Sokan felszállnak a busómasinákra, amikre vicces, vagy épp trágár feliratokat írnak. Néhány csoport ágyút is húz maga után, hogy a lárma még nagyobb legyen, így segítvén elő a télűzést.

Többféle busómasinát láthatunk.

Feldíszített traktorok, amik utánfutón húzzák a házilag barkácsolt építményeket, amelyeket náddal, kukoricaszárral, bundákkal és faágakkal díszítenek fel. Ezeken a platformokon utaznak a busók és itt tárolják a busóbort, busópálinkát, fánkot és a gibanciát (erről később esik szó).

A busómobilok a felismerhetetlenségig elmaszkírozott régi autók, vagy motoros triciklik, amelyeket különféle zajkeltő eszközökkel (pl. ágyúkkal, kürtökkel) szerelnek fel.

A vonulás teljes időtartama alatt zajongnak és megtréfálják a nézelődőket, míg a Széchenyi térre nem érnek.

A nap csúcspontja, hogy este hatalmas máglyát gyújtanak, közepén egy koporsóval, ami a tél végső megsemmisítését hivatott jelképezni. A koporsót napközben magukkal cipelik, és belezárják a hideget, a sötétet, a betegségeket és mindent, ami rossz. Beköszönt a tavasz diadala, ezt azzal ünneplik, hogy körtáncot (kolo) lejtenek a tűz körül. Egymásba kapaszkodva, apró pattogós lépésekkel járják a körtáncot, így szimbolizálva az összetartozást, az élet rendjét és a körforgást. A tűz kialszik, de a busók átvándorolnak a táncházakba, hogy tovább mulassanak, egészen reggelig.

A busó gasztronómia

A busók étkezése nem túl változatos, viszont annál nevezetesebb fogások tartoznak a kultúrájukhoz.

Fánk:

Legközkedveltebb eledelüknek talán a fánkot lehetne említeni. Egyfajta mágikus rítus során, a bőség szimbólumaként sütik. Hihetetlen mennyiséget képesek belőle előállítani, és elfogyasztani. Ezt a hóbortjukat másokra is megpróbálják átragasztani, ugyanis sokan elragadtatva tukmálják az emberekre a fánkokat, nem tágítva addig míg bele nem harapunk a finomságba. Mikor a busó meggyőződött róla, hogy fánkját ízletesnek találtad, továbbáll. Ne becsüld le ezt a szokást, ugyanis párválasztási szimbólum a számukra. Hagyományosan a nőstények fejezik ki szimpátiájukat ily módon a hímek felé. Kétféle fánkot használnak e célból: Egyszerű farsangi fánkot és csörögefánkot. A busók hajlamosak túlzásba esni, ha fánkról van szó. Néhányan divatos kiegészítőként hordják a szarvukon, mások a favillájukra húznak belőle egy-egy darabot.

Gibancia:

Ezt a sokác eredetű sós rétes féleséget, legtöbbször juhtúrós, vagy sajtos-tejfölös verzióban készítik. Ha ilyesmit eszel tudhatod, hogy a busók igazán megkedveltek. Míg a fánkot lépten-nyomon osztogatják az utcai mulatozás közben, addig a gibancia kóstolására kijelölt személyeket alaposan megválogatják. Ugyanis a rácrétes a vedégvárás jelképe. Ha megvendégelnek és rokonszenves vagy, kapsz a gibanciájukból, ha ekkora szerencse érne, azt kezeld a helyén.

Sokác bab (köcsögös bab):

Ez eredetileg egy agyagköcsögben, lassútűzön készülő egytálétel. Füstölt húsok, kolbász és a bab a legfontosabb hozzávalója. Különlegessége, hogy ez egy olyan étel, ami önmagát keveri. Ezt úgy érik el, hogy nem a tűz fölé kerül a köcsög, hanem a parázs mellé. A hő csak egyik oldalról éri az agyagedényt, ettől a víz a forró oldalon felfelé, a hűvösebb oldalon lefelé bugyog, ezáltal nem ég le, és keverés nélkül is körkörös mozgás alakul ki az edényben.

Egyes mendemondák szerint előfordult, hogy egy egész üveg busópálinka került az ételbe, és közben kimondták a "bao-bao" varázsigét. Ez egy ősöreg, az emberi kor előtti varázslat. Megidézhető vele az "egytálelementál". 

Húshagyókedd

A busók 6 napos dínomdánomán kétségkívül a legnagyobb szenzáció a vasárnapi felvonulás, de a pokládé vége is tartogat egyet s mást. Húshagyókeddre a busók kidorbézolták magukat, ám még nem érkezett el számukra a jól megérdemelt pihenés.Míg a vasárnapi mulatság inkább egyfajta turistalátványossággá nőtte ki magát, addig a keddi záróünnepség a busóközösségről szól.

Sokkal bensőségesebb, családiasabb a légkör. Mohács lakói megvendégelik a busókat. Borral és töltött-káposztával kínálják őket, mivel úgy tartják a házukba lépő vendégek, kiváltképp a busók szerencsét hoznak. A beavatási rítus szerint a fiatal busóknak nem szabad emberi nyelvet használni, ezért bikaszerű hangokat ("bao-bao") hallatnak, így lépve át az ember és a busó közti mitikus határt.

Napközben tovább tart a mulatozás, nagyjából hasonló forgatókönyv szerint, mint vasárnap. Felvonulás, zajongás, máglyagyújtás és végül a fő attrakció a koporsóégetés. A tél ezzel elűzve. Bár néha azért visszaköszön, de már jóval gyengébben a busóknak hála, akik a hat nap után végre lepihennek. Hamvazószerdán pedig böjtbe kezdenek.