Fogadjátok szeretettel a Miért kell című versünk feldolgozását.

Miért kell

Miért kell lássam a fényt? A feketén lappangó világos menetet.

Körtéből harapott értelmes lényt, Születést, és kilehelt utolsó kenetet.

Miért kell lássam mit ér, A földből ágazó matató rügyhajtás?

A láthatón tovatűnt őszi ég, Az aratón hanyatt dőlt katatón űrzajlás.

Miért kell lássam a télt, A szakadó hómezőt?

Az önmagába olvadó tért, Az álmot, mit a köd beszőtt.

Miért kell lássam a születést, Az elsőt, a második törtetőt?

A gyengülő térerő növekvést, Hogy a gaz, minden házelőt körbenőtt.

Miért kell lássam, hogy őt Előbb viszi el a nincs, mint engem?

Miért kell lássam, hogy sző A múlt belém, miben a jövő hisz bennem?

Miért kell lássam, anyám vállán A hajszált, ahogy peregve szürke?

A szélben elhajló faágszárát, Mi végső pihentén nyugodva ül le.

Miért kell lássam a tükörben szemem, Mikor a szemem a tükör maga?

Üvöltömben kitört túloldala leszek, Vagy a csenden innen őszülő szava?

Be kell lássam, szép, hogy mégis láthatom. A Napot, a holnapot, ahogy a Hold ragyog,

Miként a lét a nemléten áthatol, S e végtelenben pont Melletted vagyok.

Felolvasta: Tóth Mónika A verset írta, a videót és a mozgófestményt készítette: Csanaki György Zsolt és Csanaki Ádám