Közeledik a Pacsmagoncok folytatása. Elkészültünk a szöveggel, sőt már a rajzok is megvannak!

Két alkotásunk, (egy vers és egy novella) ismét könyvbe került. Jó érzés nyomtatott formában látni azt, ami nem rég csak a fejünkben létezett.

November 13.-a a magyar nyelv napja. Ennek apropóján egy különleges versünket hoztuk el nektek, amit már nyomtatásban is olvashattok az Irodalmi Rádiónak köszönhetően.

#magyarnyelvnapja

Az Irodalmi Rádió 23. születésnapján jártunk! E jeles nap alkalmából 2 verssel és 2 novellával pályáztunk a kiadó felhívására. Nagy örömünkre szolgált, hogy mind a 4 alkotásunk helyet kapott az ünnepi kiadványokban. A Beadandó című novellás és a Farkasszemet nézni a csillagokkal című verses kötetekbe. A legjobb művek szerzői díjat is kaptak. 362 versből válogatott a zsűri. Míg egyikünk Humor különdíjat kapott a Vers, melyben egy ember esztendeje lett elseperve című művére, addig a másikunk 2.helyezést ért el a Szeretem című alkotásával.

Külön büszkék vagyunk, hogy VERS és HUMOR díjakban részesültünk, ugyanis a Pacsmagoncok című mesekönyvünk is versben íródott és bővelkedik a humorban. ( www.pacsmagoncok.hu ) Ennél nagyobb megerősítésre nincs szükségünk, hogy jó az irány, amerre haladunk. Gratulálunk minden díjazottnak, kiváltképp az 1.helyezetteknek, és Zsoldos Árpádnak és bájos feleségének Zsoldos Adriennek a profi műsorvezetésért, és a szervezésért! Köszönjük!

A Pacsmagoncok turnéra mentek!!!

Hétfőn felkerekedtünk, hogy általános iskolásoknak tartsunk különórát. Először a Somogyi-könyvtár Dorozsmai fiókkönyvtárát látogattuk meg, ahol 3.osztályos tanulóknak tartottunk egyedi Pacsmagoncos rajzórát.

Majd délután átmentünk Szegedre a @somogyikonyvtar -ba. Itt 2.-os nebulókat örvendeztettünk meg egy kis mesedélutánnal.

A nap végére közel 50 gyermek vált a Pacsmagoncok szakértőjévé, amit egy-egy ajándék jelvénnyel pecsételtünk meg.

Mindenki élvezte a Pacsmagoncok társaságát. Megtisztelő feladat volt mosolyt csalni a gyerkőcök, a tanárok és még a könyvtár személyzetének az arcára is. Köszönjük a szorgos szervezést Antal Krisztina ( @kriszteka ) könyvtárosnak, nélküle ez a csodálatos nap nem jöhetett volna létre.

Ám még nincs vége, ugyanis szombaton Vecsésre utazunk, hogy egy nap erejéig társuljunk a VEKA Vecsési Kézműves Alkotók Baráti Köréhez. Izgatottan várjuk.

Már az újság is a Pacsmagoncokról cikkez. Bekerültünk a Szegedi Tükör 2025.09.15.-i számába. A cikkért hálás köszönet Antal Krisztinának vagyis @kriszteka -nak! Kövessétek be!

Szegeden divat az olvasás
Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Antal Krisztina könyvtáros, könyves blogger Csanaki György Zsolt és Csanaki Ádám Pacsmagoncok című mesekönyvét ajánlja.

Miért olvas egy felnőtt gyermek- és ifjúsági könyveket? – kérdezik gyakran. Én azt mondom, bár többen térnénk vissza a gyökerekhez és tudnánk megtalálni azt a gyermeki tisztaságot, melyet idővel sok felnőttből kiöl az élet.

Tinédzser koromban barátkoztam meg az olvasással, mondhatni, kissé megkésve, de azóta annál nagyobb szenvedéllyel űzöm ezt a hobbit. Könyvtárosként és a @kriszteka könyves bloggereként mérhetetlen örömet okoz, hogy minél több történetet ismerhetek meg és ajánlhatok az embereknek. Rengeteg műfajt kedvelek a szép- és szórakoztató irodalmon belül, de az ifjúsági könyvek a biztonsági kikötőim. Megnyugtatnak, szórakoztatnak.
Könyvtárosként és egy 8 éves kislány nagynénjeként is mindig lelkesen kutatom a szórakoztató gyerekkönyveket, így akadtam rá a Pacsmagoncokra.

A kedves történetet verses formában meséli el a szerzőpáros, melyben kis szőrmókok minden napjaiba tekinthetünk be. Bár külsőre hasonlóak, mégis színek szerint alkotnak csoportokat. Nyugodt világuk akkor borul fel, amikor űrhajón hozzájuk hasonló lények érkeznek, és teljesen alapjaiban rengetik meg a világukat. Rendkívül szerethetőek a kitalált lényecskék, melyek néha humoros tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy viccesen viselkednek, tehát egyediek, mint mi magunk vagyunk.

Egy olyan könyv ez, mely olvasás közben számos kérdést vet fel, mind a szülőben, mind a gyermekben, mégis mindkét fél számára élvezetes élményt nyújthat. A kedves mesének bájos és vicces rajzok adnak keretet. A történet által számos komoly téma is átbeszélhető a gyermekkel, úgymint a sokszínűség, csoporthoz tartozás, kiben bízhatunk meg, kitől fogadhatunk el ajándékot. Hová vezethet, ha rossz személyben bízunk meg, és még rossz tapasztalat esetén is van lehetőségünk ismét felépíteni valamit az alapoktól.

Ajánlom tehát a könyvet olyan szülőknek, akik maguk is szeretnének egy olyan elgondolkodtató mesét olvasni, mely felnőtt fejjel is élvezhető, mégis tartalmas, és olyan beszédtémát ad, amit érdemes a gyermekkel még kicsiként átbeszélni. Emellett szívből ajánlom mindazoknak a felnőtteknek is, akik szeretnének kiszakadni a mindennapok mókuskerekéből, és újra egy kicsit gyereknek éreznék magukat.
Csanaki György Zsolt és Csanaki Ádám Pacsmagoncok című mesekönyve a Somogyi-könyvtár Odesszai Fiókkönyvtárából kölcsönözhető.

Coulrofóbia

– Kérem mesélje el a saját szavaival a történteket! – fűzte egymásba ujjait a doktornő.
– Megérkeztünk Londonba. – kezdett bele a férfi. – Az ötödik házassági évfordulónkat ünnepeltük. Sok cuccunk volt, mégsem zavart, hogy a szállást csak 2 óra múlva vehetjük át. Gondoltuk, addig is nézelődünk kicsit. A Big Ben nem várhatott, azonnal látni akartuk. Ahogy kiléptünk a metróaluljáróból, Elénk tárult London emblematikus toronyórája, de a szemem sarkában valami más is feltűnt, egy bohóc. Mohón integetett nekünk. Könyökömmel megböktem Andit, hogy felhívjam rá a figyelmet. Undorítóan mázolta ki magát, röhejesen festett.
– És mi történt utána?
– Tipikus bohóc volt. Tíz számmal nagyobb cipőben kacsázott felénk. A lendület hevében, karon ragadta Andit, és maga után húzta. A nejem csak nevetett, én kelletlenül vigyorogtam. Megálltak. A mosolygósra rúzsozott férfi kézjelekkel kért, hogy fotózzam le őket. Itt a kép.
A doktornő átvette a képet, és megilletődve nézett a páciensére, de nem szólt.
– Tudja, én zsigerileg ódzkodom a bohócoktól. – a férfi lába idegesen járt. – Mégis engedelmeskedtem neki, csakhogy Andi mielőbb szabadulhasson. Jeleztem a fotó elkészültét, mire az a vadidegen fószer megölelgette a feleségem, majd „visszaadta” nekem. Mármint szó szerint, megragadta Andi kézfejét, és a tenyerembe nyomta.
– Biztos ez az a kép? – érdeklődött a doktornő megrázva a fényképet, mire a férfi nagy elánnal bólintott. – Folytassa.
– A bohóc egyszer csak kikapta a kezemből a telefont. – emelte fel a hangját.
– Kérem nyugodjon meg. Ne izgassa fel magát.
– Jó, persze… Szóval utána nyúltam, de nem voltam elég gyors. Magyarázott valamit, én persze nem értettem, Andi viszont egész jól elboldogult a nyelvvel. Ő fordított nekem. A bohóc egy fotót akart csinálni rólunk, háttérben a Big Bennel. Aztán már el is kezdett hátrálni. Féltem elszalad a mobilommal. A bohóc lebiggyesztette a száját, majd a tenyerét végig húzta előtte, és máris teli vigyorral mosolygott rám. Sárgák voltak a fogai. Andi megszorította a kezem, ezért magamra erőltettem egy vicsort, majd átöleltem őt. Én ugrásra készen vártam, mikor kezd szaladni a telefonommal, hogy azonnal utána iramodhassak. Elkészült a kép, majd csinált egy szelfit úgy, hogy ő is benne legyen. Tessék. – újabb képeket nyújtott át a doktornőnek, az a szemöldökét ráncolta, ahogy nézegette őket, közben a férfi tovább beszélt.
– Ahogy visszaadta a telefonom, megmutatta a tenyerét, amire filccel annyi volt írva, 10Font. Ez aztán a mutatvány. – nevetett keserűen a férfi. – Nem akartam elhinni, hogy ennyivel le akar húzni egy nyamvadt bohóc, abban a pillanatban, ahogy Londonba értem. Egyből magyarázni kezdett, magas, Mickey egér hangon. Borzalmas az angolom, de még így is megértettem őt. „This is my business”, suttogta a fülembe. Kolbászszagú lehelete volt. Kelletlenül nyúltam a tárcámért, de a bohóc megakasztotta a mozdulatot. Kicsattanó örömmel kezdett karattyolni.
– Mit mondott? – tudakolta a doktornő.
– Be akarta mutatni a fő trükkjét. Mondván, ha belemegyünk eltekint a pénzbeli fizetségtől. – a férfi elsírta magát, a nő szótlanul felé nyújtott egy zsebkendőt, és türelmesen várt, míg a páciens kissé összeszedte magát.
– Beleegyeztem. Ő pedig túláradó örömmel táncot lejtett. Ismét karon fogta Andit. Kérte, hogy ő legyen a segédje. A bohóc elővarázsolt a semmiből egy méretes leplet. Nyilván a ruhaujjában volt addig, vagy nem tudom. Ráterítette Andira. A fickó integetett nekem, majd bebújt a feleségem mellé. A lepel a földre hullott. A bohócnak ezúttal tényleg sikerült meglepnie, ugyanis ő és a nejem, szőrén-szálán felszívódtak.
– Hogy érti, hogy felszívódtak? – kérdezte a fényképeket tanulmányozva.
– Hát egyszerűen eltűntek.
– És maga mit tett ekkor?
– Én bolond tapsikolni kezdtem. Mindenki engem figyelt. Nem tudtam, hogy az ördögbe csinálta. Körbe-körbe néztem, hol lehetnek, de semmi. Nevetve szólongattam a feleségemet. Nem kaptam választ. Eltelt egy perc, majd még egy. Kezdtem kétségbe esni, hogy nyomtalanul eltűntek. Pánikolva kiabáltam, persze ezzel magamra vontam a járókelők figyelmét. Egy arra járót meg is rángattam. Valaki hívta a rendőrséget. Belátom, kissé agresszíven viselkedtem. Bevittek.
Az elmegyógyintézet pszichiátere, a Big Ben előtt egyedül ácsorgó férfi fényképeit nézegette.
– Hamar kiderült, hogy egy magam érkeztem, és soha nem volt feleségem. Legalábbis maguk bohócok szerint.


Ha tetszett nyugodtan kommentelj, like-olj, vagy olvasd el a többi novellánkat, amiket ide kattintva érhetsz el csokorba gyűjtve:
https://konyhaproduktiv.blog.hu/tags/konyhanovella

Amennyiben támogatnád a munkásságunkat, vásárolj egy egyedi rajzzal ellátott, dedikált Pacsmagoncok mesekönyvet, vagy horgolt plüssmagoncot: https://pacsmagoncok.hu/webshop/